5.rész

 A váratlan hír

Sziasztok! Bocsánat a rész késéséért, de el voltam habozva. A kommentek és a pipák jöhetnek nyugodtan. Puszi. :)

( Brittany Welt )
Ma végre boldogan keltem fel. Viszont amikor eszembe jutott a tegnapi veszekedés és a puklim kicsit lehangolódtam. A paplan alatt feküdtem és bámultam a plafont. A kilincs megmozdult majd kinyílt az ajtó. Niall lépett be egy szál boxerbe. Bezárta maga mögött az ajtót majd szó szerint beugrott az ágyamba. Akaratlanul is elmosolyodtam. Bebújt a takaróm alá majd megcsókolt.
- Jól van a fejed? - kérdezte kicsit eltolva a fejét hogy jobban szemügyre vehesse. 
- Igen. Semmi bajom, de ugye nem a puklimról akarunk beszélgetni?
- Remélem nem. - mondta felülve majd az ölébe húzott.
Átkaroltam a nyakát és hátulról beletúrtam az össze-vissza álló hajába. Megcsókolt.

( Gwen Knight )
Harry mellet keltem mert tegnap kibékültünk bár elég érdekesen. Csak úgy megcsókolt, behozott a szobájába, lefektetett az ágyra majd megtörtént aminek meg kellett történnie. Harry elmondta hogy Brit öntött belé lelket. Amint ma felkeltem az volt az első gondolatom hogy ezt meg kell köszönnöm neki. Egy csókot leheltem Harry ajkaira, felvettem a köntösömet majd kimentem. Brit szobája felé vettem az irányt. Benyitottam. Brittany Niall ölében ült és smároltak. Niall ölébe! Az én legjobb barátom ölébe! Dühös lettem.

( Niall Horan )
Gwen nyitott ránk. Brittany rögtön kiszállt az ölemből és az ajtóban álló lányt kémlelte. Láttam rajta hogy ég a dühtől. Le mertem fogadni hogy mindenért Brit lesz a hibás. Gwen abban az elméletben élt hogy rajta kívül más lány nem érhet hozzám és hogy én csak az övé vagyok. Ezt az elméletet alaposan felrúgtam. Gwen erőt vett magán hogy megmozduljon majd lerohant. Azonnal kiszálltam az ágyból.
- Annyira sajnálom Niall. Nekünk nem kellett vol...
- Fejezd be Brit! Nem a te hibád. Én smároltalak le és egy cseppet sem bánom. Ha Gwen össze is veszik velem akkor sem foglak dobni. Nálad jobban még nem szerettem egyetlen lányt sem.
Visszatérdepeltem az ágyra és egy gyenge csókot nyomtam a szájára. Éreztem hogy könnyes az arca. A bal kezemmel letöröltem az egyik könnycseppet az arcáról.
- Menj vigasztald meg Gwent. - suttogta.
Nem tudott hangosabban beszélni mert a sírás kivette belőle az erőt. Fájt a szívem hogy ott kellett hagynom, de ha most nem megyek le Gwenhez akkor elcsesztem az egészet. Kifutottam a szobából egyenesen a nappaliba. Gwen a kanapén ült és zokogott. Remek. A szívemhez legközelebb álló két lány zokog csak épp mind a kettő más helyen. Egy kedves érintést éreztem a hátamon. Brittany volt az.
- Miért vetted el tőlem őt is? - ordította le Gwen Brit fejét.
- Őt is? Kit vettem még el? - Brit.
- Harryt is el akartad csábítani a múltkori bulin vagy talán nem emlékszel?!
- Az a barom tapizott le!
Mind a két lány arcáról eltűntek a könnyek és helyette ordibálni kezdtek egymással. Nem tudom hogy meddig fogom bírni.
- De te hagytad!
- Pofon vertem az első érintésnél! Vagy ezt esetleg nem tudtad?!
- Nem érdekel hogy mit tudtam! Nem volt elég Harry most már Niall is kell?
- Talán jobban örülnél ha mással járna?
- Kimmel már 2 hónapja azon vagyunk hogy összehozzuk Niallt Katetel!
Nem hittem a fülemnek.
- Mi van? Gwen mond hogy csak vicceltél. - szóltam közbe.
- Nem vicceltem. Ezen voltunk csak ez a ribanc mindent tönkretett!
Ribanc? Az én csajomra és az ő barátnőjére mondta azt hogy ribanc? Feldühödtem.
- Fogd be Gwen! Bármennyire is haragszol rá akkor sem ribancozhatod le. - mondtam.
- Már megtettem. Azt hittem igaz barát vagy.
Láttam hogy Gwen arcán egy könnycsepp csordul végig. Megesett rajta a szívem, de még mindig dühös voltam. Gwen a bejárat felé szaladt. Utána rohantam, megragadtam a karját és megöleltem. Nagyon szerettem Gwent persze csak úgy mint barátot.
- Szeretlek. - suttogtam neki.
- Én is. - szipogta.

( Harry Styles )
Lementem a kiáltozásra. A nappaliba Brittany volt összeesve és zokogva. Rögötn odarohantam hozzá. Leguggoltam elé és megöleltem. Tegnap nekem volt rá szükségem ma pedig neki van rám.
- Mi történt? - kérdeztem a zokogó lánytól.
- Gwen összeveszett velem Niall miatt.
- Niall miatt?
- Járunk. - vallotta be.
- Oh értem.
Én kivételesen örültem a dolognak. Niallnek még sosem volt egy normális barátnője. Brittel pedig nagyon összeillenek.
- Szerinted is jobban összeillik Katetel?
- Katet régebb óta ismerem mint téged, de téged sokkal jobban kedvellek.
Brittany gyengéden elmosolyodott. Végre nem sírt. Felálltam. Odanyújtottam neki a kezem majd "felszedtem" a földről. Niall és Gwen jött vissza a nappaliba. Ez jó! Niall az én barátnőmmel én pedig az övével.
- Te az ő pártját fogod? - kiáltott le Gwen.
Nem akartam válaszolni mert az csak újabb vitát szülne. Niall idejött Brit mellé összekulcsolta vele a kezét majd felvitte. Én is odamentem Gwenhez majd megcsókoltam.

( Brittany Welt )
Bementünk a szobámba.
- Nagyon dühös ugye? - kérdeztem.  
- Most ne foglalkozz vele. Majd beletörődik. Öltözz fel elviszlek valahova.
- Hova?
- Meglepetés. - mondta egy puszi kíséretében. - Siess! Pár perc és indulunk. - mondta miközben ő is átment a szobájába hogy felöltözzön.
Bezártam az ajtót és levettem magamról mindent. Felvettem egy rövidnadrágot és egy fehér, bő fazonú felsőt. Megcsináltam a hajam és a sminkem. Alig vártam hogy végre kiszellőztessem a fejem.
- Indulhatunk? - jött be újra Niall.
Piros cipő, farmer és piros felső volt rajta. Odaléptem hozzá és megöleltem.
- Igen indulhatunk. - mondtam mosolyogva.
Lementünk a lépcsőn. Láttam hogy Gwen a nappaliba van ezért lesütöttem a szemem hogy a pillantásunk még véletlenül se találkozzon. Amint kiértünk a házból fellélegeztem. Bepattantunk a kocsiba és végre elindultunk. Az úti célt még mindig nem tudtam, de nem is érdekelt. Bőven elég volt hogy Niallel vagyok. Most semmi más nem számított rajta kívül.